Élete folyamán a kutya sok ösztönös cselekvést végez, amelyet vad őseitől örökölt. Hasonló a helyzet a kutyák alkalomszerű, esetenkénti hányásával is, amely tulajdonképpen valamiféle ősidőkből fennmaradt viselkedés. A természetben a vadkutyák együttesen rontanak rá a zsákmányra, és ha leterítették valamennyien, azon szorgoskodnak, hogy a zsákmányból minél nagyobb darabot kaparítsanak meg. Ezután egy nyugodt, csendes helyen a gyomorban tartalékolt étel a napvilágra kerül, az így kihányt ételt zavartalanul, és kényelmesen elfogyaszthatták. Megállapíthatjuk tehát, hogy a kutya szándékosan, akaratlagosan is képes hányni.

Sok kutyabetegség kezdetét is hányás jelzi, így pl. a legtöbb mérgezést, az urémiát, a bélcsavarodást, ezeket nem szabad összekeverni a természetes hányással. A sűrűn ismétlődő hányási tünetekhez ilyenkor azonban járulékosan csatlakoznak a felsorolt betegség egyéb jellemző tünetei is. Ha a kutya naponta többször hány, akkor feltétlenül vizsgáltassuk meg állatorvossal. Ez ugyanis már betegségre utal, különösen akkor, amikor a hányás mellett más tünetek is jelentkeznek, fáradtság, étvágytalanság, láz, hasmenés.

A hányást nyugtalanság előzheti meg, majd a kutya egész testével, hasának, és rekeszizmainak erőteljes összehúzódásával pumpáló mozdulatokat végez. Merev végtagokkal áll, fejét előre, a föld felé tartja, s öklendező, rángó mozdulatok, és feszített hasmozgás közepette, erősen tátott szájjal üríti ki a gyomra tartalmát. A kihányt anyagok alapján bizonyos mértékben következtetni lehet a hányást előidéző okokra.

A normális gyomortartalom az utoljára elfogyasztott ételekből, esetleg fűből, vagy lenyelt szőrszálakból áll. A többszöri, vagy egymás utáni hányásnál a hányadék kizárólag gyomornedvet tartalmaz, amit a hozzá keveredett epeváladék sárgára fest.

Mérgezés gyanújakor a hányadék a diagnózis legfontosabb alapja lehet.

Vannak kutyák, amelyek hányingert kapnak, és hánynak is, valahányszor gépkocsiban utaztatjuk őket. A hányás első jele rendszerint a fokozott nyálzás. A legtöbb kutya magától kigyógyul az autósbetegségből, különösen, ha fokozatosan, és türelmesen hozzászoktatjuk a kocsikázáshoz.

Sürgősségi ellátást igényelnek az alábbi esetek:

• vérzés bármely testnyílásból
• hirtelen megnövekedett hasterime
• hirtelen jelentkező szédülés, körmozgás
• görcsroham, tudatzavar, izgatottság, remegés
• hátsó testfél gyengeség, mozgásképtelenség (“tacskóbénulás”)
• hirtelen jelentkező elesettség, bágyadtság
• hirtelen jelentkező láz
• szűnni nem akaró, ismétlődő hányás
• súlyos fokú vízszerű vagy véres hasmenés
• kifejezett hasi fájdalom
• oltási reakció, gyógyszerallergia (ödémás duzzanat, csalánkiütések)
• méreganyag, idegen test vagy emberi gyógyszer felvétele vagy annak gyanúja nehezített légzés, hörgés, zihálás, ájulás
• hirtelen megjelenő véraláfutások, vérzések
• műtétet követően elhúzódó ébredés
• vizeletürítés akadályozottsága, véres vizelet

• Az év minden időszakában védjük kedvencünket a kullancsoktól, mert az állatorvosok tapasztalatai alapján a kullancsok aktivitása csak a nagyon hideg téli illetve a nagyon forró nyári időszakban csökken, ezen kívül mindig előfordul a betegség!
• A kullancsok távol tartására szolgáló terméket csak állatpatikában vagy állatorvosi rendelőben vásároljunk, mert sajnálatos módon számos nem megbízható termék is van forgalomban a bolti piacon. Ezenkívül a számos nyakra csepegetethető (ún.: „spot on”) készítmény közül mindegyik hatás-területe más és más (legyek, rühatkák, szőrtüszőatka, bolha), amiről az állatorvos felvilágosítást tud nyújtani.
• A kullancsokat távol tartó termékekkel kapcsolatban mindig tartsuk be a használati utasítás és az állatorvos utasításait. Vegyük figyelembe, hogy az ún.„spot on” termékek mindegyike kullancsok ellen 4 hétig (=28 nap) garantál védettséget, azaz ezután (vagy néhány nappal korábban) újra fel kell helyezni azt. Mivel a néhány napos csúszás is nagyon veszélyes lehet, célszerű a „csepegtetés” időpontját az kutya oltási könyvében vagy naptárban feljegyezni.
• A kullancs elleni nyakörvek hosszabb védettséget (5-6 hónap) biztosítanak, de azokat az állatnak mindig szorosan kell viselni, nem szabad levenni, az állatot nem szabad fürdetni. A néhány hónap alatt képződött zsíros réteget a nyakörvről száraz ruhával le kell törölni.

• A különféle porok, az állat helyének permetezése, egyéb módszerek igazán nem váltak be az állatok megfelelő védelmére.
• 1 éve létezik hazánkban védőoltás a Babesiosis ellen, eddig jó tapasztalatok vannak vele. Még átfogó tapasztalatok és így kialakult állatorvosi vélemény nincs a vakcináról. Jöjjön be hozzánk és elmondjuk pro és kontra érveinket!
• Ha az állatban a rendszeresen (és helyesen) is alkalmazott készítmények mellett is találunk kullancsot (sajnos a gyártók max. csak 95-99%-os hatékonyságot garantálnak), azt mihamarabb távolítsuk el és az elkövetkezendő napokban nagy figyelemmel kísérjük kedvencünket, az első betegségre gyanús jelnél vigyük el az állatorvoshoz!
• Ha a kutya kifejezetten ki van téve a kullancsfertőzésnek, mert sokat jár erdőben, bokros-fás helyeken, kombináljunk többféle védekezési módszert pl.: ultrahangos riasztó + spot on. Esetleg ilyen esetekben szóba jöhet a Babesiosis „ellenszerének” (Imizol injectio) a megelőző célú alkalmazása, amely 1 hónapos védelmet ad, de egyéb kullancsok által terjszetett betegségek ellen nem véd!

• tiszta
• rugalmas
• nincsenek rajta sebek
• nem kipirult, nem gyulladt
• nem váladékozik

Szőrzet, bunda:

• tiszta, fényes egészséges benyomást kelt
• nem koszos nem mozognak benne élősködők
• nem látszik benne bolhaürülék

Étvágy:

Gyorsan és szívesen eszik. A Kutyák hajlamosak a habzsolásra és a felületes rágásra, ami nem rossz szokás vagy neveletlenség. (Lásd még: A kutyák táplálkozási viselkedése)

Fogak:

Porcelánfehérek, rajtuk elszíneződés nem látható, fogkőmentesek, az íny rózsaszín, nem vérzik, nem sorvadt.

Fülek:

A fülek fajtára jellemzően állnak, nem viszketnek, a kutya nem rázza a fejét, a fülkagyló belső oldalán a bőr nem kipirult, a hallójárat tiszta, benne váladék nem látható

Hasi rész:

Érintésre nem érzékeny, nem puffadt, a hátsó testfél felé elvékonyodik.

Karmok:

Fényesek, nem töredezettek, nincsenek túlnőve, az ujjak közötti bőr ép, nem kipirult, nincsenek ciszták.

Légzés:

Nyugodt és egyenletes, ha melege van, liheg, nem köhög

Mozgás:

A kutya járása kiegyensúlyozott, egyenesen közlekedik, nem dülöngél, nem tartja ferdén a fejét, minden lábát egyenletesen terheli, mozgása nem kötött.

Orr:

Nem váladékozik, az orrtükör tiszta, nedves vagy akár száraz is lehet, betegségre ebből nem lehet következtetni.

Szemek:

Tiszták, a szaruhártya ép, nem homályos, a kötőhártya rózsaszín, nem kipirult és nem váladékozik

Ürülék:

Mennyiségét és minőségét befolyásolja az étrend, normál esetben a bélsár formált, ürítése naponta 1-3 alkalommal történik.

Végbélnyílás:

Tiszta, nem kipirult, a kutya nem nyalja

Ha aggódnak kedvencük viselkedése miatt keressenek fel minket.
Ha a fent leírtaktól bárhol eltérést tapasztalnak keressenek fel minket.
Ha aggódnak, ne gondolkodjanak a vizit szükségességén, minél előbb lássuk a kutyust!
Jobb egy „felesleges” állatorvosi vizit, ahol elbeszélgetünk a gazdival, megsimogatjuk kedvencét, neki is lesz egy örömteli vizit, ahol végre nem „piszkálja” az állatorvos.
Jobb egy ilyen „felesleges” állatorvosi vizit, mint egy jópár napja fennálló idült betegségbe hajló gond aminek a gyógyulása hosszadalmas vagy már akár kétes is, néhány komoly gondnál akár végzetes is lehet.

Ez a védelem általában nem elég erős az állat élete végéig, ezért rendszeresen (évente) szükség van emlékeztető oltásokra. Az oltások két csoportra bonthatók.

A veszettség elleni oltás minden kutyának kötelező. Magyarországon rendelet írja elő a kutyák veszettség elleni oltását (és féreghajtását!). A rendelet szerint minden három hónapos kort elért kutyát be KELL oltani veszettség ellen, majd ezt az oltást fél éven belül meg kell ismételni. A felnőtt kutyák vakcinázását évente ismételni szükséges.

Nem kötelező, de ajánlott a kutyák súlyos fertőző betegségek elleni vakcinázása is. Az alábbi betegségek ellen ajánlott a védekezés: szopornyica, parvovírusos bélgyulladás, fertőző májgyulladás- Adenovírus, leptospirozis, parainfluenza.

Szükség lehet még Lyme-kór, kennel köhögés, coronavírusos bélgyulladás, bőrgombásodás elleni vakcinára is, attól függően, hogy e kórokozók előfordulása mennyire valószínű a kutya környezetében.

Oltás után általában minimum 10-14 nap szükséges a megfelelő védettség kialakulásához. Kölyökkutyákat pedig nem ajánlatos az oltási sor befejezése előtt kutyák közé vinni, illetve az utcán sétáltatni. Miután a kutyák átestek kölyökkori oltásaikon, a vakcinázást ajánlott megismételni minden évben, hogy a memóriasejtek mennyisége mindig megfelelően magas szinten maradjon.

A veszettség elleni oltás évente kötelező, a kutyabetegségek elleni vakcinák pedig a kutya érdekében nagyon ajánlott.

Fontos, hogy az oltás idejében az állatnak teljesen egészségesnek kell lennie. Ha a kutya betegen kapja a vakcinát, akkor nem biztos, hogy megfelelő védelem alakul ki.
Előfordul, hogy oltás után enyhe bágyadtság, levertség jelentkezik, ami 1-2 napon belül elmúlik. Esetenként, érzékenyebb állatokban az oltás helyén egy kis csomó jelenhet meg a bőr alatt, ami egy-két héten belül elkezd kisebbedni, és magától eltűnik.

Kivételes esetekben súlyosabb, allergiás reakció is jelentkezhet. Ennek tünetei lehetnek: lihegés, nyálzás, hányás, a pofa megduzzadása (vízilófej). Ha ilyen tüneteket tapasztal, kérjük azonnal hívja fel orvosát.